Homlokzati hőszigetelési megoldások könnyűszerkezetes házakhoz

Általánosságban elmondható, hogy a könnyűszerkezetes házak falazata rosszabb hőszigetelési képességgel rendelkezik, mint például a téglafalazat, így általában vastagabb szigetelés, vagy jobb minőségű szigetelő anyag szükséges.

Mire érdemes figyelni a könnyűszerkezetes házak homlokzati szigetelésénél?

Alapvetően a technológia ugyanaz a könnyűszerkezetes házaknaál, mint a hagyományos falazatú házaknál, de pár dologra érdemes odafigyelni.

Ragasztás

Mindenképpen ajánljuk, hogy ne csak mechanikusan legyenek a lapok rögzítve, hanem ragasztóval is, ugyanis a könnyűszerkezetes házak adottságaiknál fogva jobban mozognak. A ragasztó képes a mozgásból származó recsegő-ropogó hangokat elnyelni.

Könnyűszerkezetes házak esetében nem használhatóak a megszokott hőszigetelésihez használatos ragasztók. Helyettük választhatjuk a speciális ragasztókat, vagy a ragasztóhabokat. A legtöbben a ragasztóhabokat használják, azonban ennek inkább a tudatlanság az oka, mint a megalapozott döntés. A ragasztóhabot sok kivitelező nem szereti, ráadásul sokszorosa speciális ragasztók árának. Továbbá, egyik nagy hátránya, hogy amennyiben egyenetlen a fal (pl. régi épületről beszélünk), akkor a ragasztó segítségével, bizonyos mértékig az egyenetlenségeket ki lehet hozni a falból, amire a ragaztóhab nem lenne alkalmas. Ugyanis, ha hiba van függőben, azt azonnal ki fogja adni a lap.

Speciális ragasztó például a Baumit Suprafix és Baumit Dispofix. Ezek a ragasztók kifejezetten könnyűszerkezetes házakhoz lettek kifejlesztve. Fontos azonban kiemelni, hogy nem alkalmasak üvegszövet háló beágyazására, csak ragasztásra.

Ne próbálkozzunk egyszerű ragasztókkal, mert azok idővel a falazat és a lapok közül egyszerűen lepotyog.

Dübelezés

A dübelezés esetén nem a megszokott dübeleket kell használni, hanem az erre a célra alkalmazható dübeleket, pl EJOT STR H. Ezeket inkább lehet csavaroknak nevezni, mint dübeleknek.

Az EJOT STR H-hoz hasonló csavarok hatalmas előrelépést jelentettek a könnyűszerkezetes házak szigetelésénél, ugyanis ezek dugóval, és takarópogácsával érkeznek. A dübelt a polisztirolba süllyesztve kell elhelyezni, utána a dugót, és takarópogácsát kell használni, hogy ezzel csökkentsük a hőhidat.

Korábban reisser csavart használtak a kivitelezők dübeltányérral kiegészítve, azonban ez a megoldás nagyon komoly pontszerű hőhidakat képet, ami rontja a hőszigetelés teljesítményét.

Könnyűszerkezetes házak falvázon belüli szigetelése

Mint ahogy a kerámia építőelemeknél is megtalálhatóak, hogy termékek, ahol, a szigetelés a falazaóelemben található pl: Porotherm 50 Thermo, úgy könnyűszerkezetes házaknál is lehetséges bizonyos esetekben, hogy a falszerkezeten belül történjen meg a hőszigetelés.

A könnyűszerkezetes falak hő-, és páratechnikai szempontból hasonlóan működnek, mint egy utólagos tetőbeépítés.

Első lépés: tartóvázak közötti hőszigetelés

Első lépésként a tartóváz közötti részeket kell hőszigeteléssel kitölteni. Ahhoz, hogy a tartóoszlopok ne működjenek később hőhídként, a szerkezet külső vagy belső oldalán keresztirányú vagy az oszlopok helyeitől eltolt helyzetű lécvázat kell kialakítani, majd közé kell elhelyezni a második réteg szigetelést.

Második lépés: külső fólia elhelyezése

A homlokzati fal nyári felmelegedése lassítható, ha a külső burkolata átszellőztetett légréssel készülő szerkezet lesz. Ilyenkor, hogy légrésben a nyáron jótékonyhatású huzat télen ne hűtse le nagyon a hőszigetelést, egy légzáró, de a belső oldalról kifelé igyekvő párát gyorsan átengedő fóliát (páraáteresztő úgynevezett diffúziós fólia) kell beépíteni. Azért fontos, hogy a fólia átengedje a belülről kifelé szökő párát, mert a belső térből kifelé vándorló pára a belső oldali párazáró fólia esetleges sérülésein vagy egyéb okokból bejuthat a szerkezetbe, amit a külső oldalon beépített fóliának át kell tudni ereszteni, hogy az a szerkezetben rekedve és ott kicsapódva ne tudjon károkat okozni a szigetelésben és a szerkezetben. Fontos kiemelni a páravándorlás szabályozásának lényegességét, ugyanis a szabályozatlan páravándorlás komoly kockázatot jelent, mert a pára az épületszerkezet külső hideg részét elérve kicsapódhat és elnedvesítheti a szerkezetet.

Harmadik lépés: külső burkolat

Természetesen ezt a réteges falszerkezetet meg kell védeni az időjárás viszontagságaitól, pl. külső oldali lambéria burkolattal.

Negyedi lépés: belső oldali fólia elhelyezése

Következő lépésként, a belső oldalra párazáró/párafékező (alutükrös) fóliát kell elhelyezni, ami nem, vagy csak szabályozott mértékben engedi a párát bejutni a szerkezetbe. Minél nagyobb a páraterhelés – annál nagyobb párazáró képességű fóliát kell alkalmazni.

A fóliák párazáró képességét Sd értékkel jellemezzük. Minél magasabb az Sd érték, annál jobb a fólia párafékező-párazáró képessége. Normál terhelés esetén (lakások, irodák), Sd 30 értéknél nagyobb párazáró fóliák már elegendőek ahhoz, hogy ne legyen kondenzáció a szigetelésben.

Magas páraterhelés esetén, mint az üzemi konyha, vagy uszoda, tartósan nedves technológiájú helyiségekben, Sd 100 értéknél magasabb párazáró fóliát kell a hőszigetelés belső oldalára elhelyezni.

Mivel a pára a legkisebb résen is át tud jutni. Alapszabály, hogy a párazáró fólia beépítését minden esetben pára- és légzáró módon kell kivitelezni. A fólia toldásait erre alkalmas ragasztószalaggal légmenetesen össze kell ragasztani, sőt minden más szerkezethez való csatlakozást tetőablakhoz, csőáttöréseknél, falazathoz, kényéhez szinten légmentesen kell csatlakoztatni, melyhez speciális szalagot, illetve tömítő masszát kell alkalmazni.

A fóliákat felrakásánál is figyelni kell, hogy tartsuk a 15cm-es takarást a két fóliánál.

Hatodik lépés: belső oldali burkolat

A párazáró fóliára közvetlenül, vagy egy lécváz beiktatásával lehet felcsavarozni például a gipszkarton burkolatot. Ha ki akarjuk azonban használni az alutükrös fóliák hővisszaverő képességét, illetve helyet akarunk hagyni a gépészeti vezetékeknek, akkor ajánljuk a lécváz felszerelését.

A fólia fontossága

A látszatmegoldások, nagyon komoly nem csak anyagi kárt okozhatnak, de életveszélyessé is tehetik az épületet. Az olcsó mezőgazdasági fóliák és építési PE fóliák néhány éven belül elöregednek, és szó szerint eltűnnek a szerkezetből.

Párazáró fóliaként csak nehezen éghető „E” minősítésű fóliát szabad csak alkalmazni, melyet szintén vizsgálattal kell igazolni. Az „E” minősítésű fóliákat a szikra nem tudja begyújtani, így elektromos zárlat esetén nem lesz a tűz forrása.

További tippek

Érdemes kőzetgyapotot használni üveggyapot helyett, mivel az üveggyapot szerkezetéből adódóan sokkal lágyabb és az évek elteltével összecsúszhatnak a falban.

Mivel a hőszigetelő anyag a falba, így a pallók/kazetták közé kerül, így fontos, hogy stabilan ott maradjanak a lapok, ezért érdemes, a hőszigetelő lapokat 0,5-1,5 cm-el szélesebbre hagyni, hogy ne mozogjanak a pallók közötti résben.